Bár a mesterséges intelligencia igen jó segítséget nyújt a bőrgyógyászati problémák diagnosztizálásában, jelenleg mindenképp szükséges a bőrgyógyász szakember tudása és felügyelete.

Melanoma adjuváns kezelésére az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott és Magyarországon is egyedi méltányosság keretében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott gyógyszerek jelenleg a dabrafenib + trametinib kombináció, a nivolumab és a pembrolizumab, melyek metasztázis eltávolítását követően, klinikailag és képalkotó vizsgálatokon tumormentes melanomás betegeknek adhatók, III. stádiumban emellett a nivolumab IV. stádiumban is. A BRAF V600E/K mutáció kimutathatósága előfeltétele a célzott kombináció alkalmazhatóságának. A 2020-ban közölt, frissített klinikai vizsgálati eredmények mindhárom kezelésnél igazolták hosszabb utánkövetési idő mellett is a relapszus, illetve halálozás rizikójának szignifikánsan alacsonyabb voltát a placebóhoz, nivolumab esetében az ipilimumabhoz képest, és nem jelentettek új biztonságosságot érintő eseményt egyik vizsgálatban sem. 

A melanoma incidenciája az europid rasszban gyorsabban növekszik minden más daganaténál. Mortalitása jelentősen kisebb mértékben, de szintén növekszik. Az elmúlt 10 évben a terápia forradalmi változásokon ment keresztül, az újonnan bevezetett célzott molekuláris és immunterápiáknak köszönhetően a disszeminált daganatban szenvedő betegek egy része hosszú távú túlélővé válhat.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

Az őrszemnyirokcsomó (SLN), az I., II. és III. szintű axilláris céltérfogatok dózislefedettségét vizsgáltuk különféle besugárzási mezőelrendezésekből (standard vagy magas tangenciális mezők: STgM, MTgM és STgM+axilláris-szupraklavikuláris mező: ASM) emlőmegtartó műtéttel kezelt, klinikailag nyirokcsomó-negatív, invazív emlőrákos betegeknél. Harminc betegnél a kimetszett SLN helyét titánklippel jelöltük. Valamennyien 3D konformális sugárkezelésben részesültek. Utólagosan, a célkitűzések megvalósításáért, a céltérfogatokat körberajzoltuk és három besugárzási tervet készítettünk betegenként, az eredeti CT-adatokat használva. Az előírt dózis 50 Gy (2 Gy/frakció) volt. Az átlagdózis STgM-mel vagy MTgM-mel az SLN-területben 33,1 és 49,1 Gy (p=0,0001), az I. szinten 25,7 és 45,1 Gy (p<0,0001), a II. szinten 7,2 és 28,9 Gy (p<0,0001) és a III. szinten 3,5 és 12,7 Gy (p=0,0003) volt. Az átlagdózis STgM+ASM-mel a II. vagy III. szinten 45 és 46 Gy volt. Az STgM az alacsonyabb szintű axilláris céltérfogatokban sem biztosít megfelelő dózislefedettséget. A céltérfogatok körberajzolása szükséges a pontos dózisbecsléshez. Magy Onkol 63:102–109, 2019

Kulcsszavak: teljesemlő-besugárzás, axilláris nyirokcsomók, dózislefedettség

Bőrgyógyászati szaktudás és tapasztalat nélkül egyáltalán nem könnyű a bőrbetegségek helyes differenciáldiagnosztikai megítélése. Még a jól ismertnek gondolt entitások esetében is gyakori a félreismerés – és azután a helytelen kezelés. Így pl. a sebgyógyulás feltételezett zavarának kezelése alapvetően különbözik a műtét után kialakuló pyoderma gangraenosum ellátásától. Ezzel és többi példánkkal a hasonlóságuk miatt gyakran félre­ismert kórképekre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Korábban a bőr malignus melanomájának ellátásában hatásos szisztémás kezelések hiányában a primer tumor és a regionális nyirokcsomók radikális műtétje volt az egyetlen potenciálisan kuratív kezelési mód.

A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi tech­nológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás meg­őrzésével is.

Az egy vagy több kulcsfontosságú nyirokcsomóba metasztatizált melanóma standard sebészeti kezelése nem hosszabbítja meg a túlélést – állítják a The New England Journal of Medicine című lapban megjelent tanulmány szerzői.

A sugárterápiás szakértői bizottság a II. Emlőrák Konszenzus Konferencián (2009) elfogadott sugárterápiás irányelveket az azóta megjelent új tudományos bizonyítékok alapján vizsgálta felül és frissítette. A maradék emlő sugárkezelése in situ duktális karcinóma (St. 0) esetén indokolt, mivel a besugárzás 60%-kal csökkenti a helyi daganatkiújulás kockázatát. Korai invazív (St. I-II) emlőrákban, emlőmegtartó műtét után a besugárzás továbbra is standard eljárás, de idősebb (≥70 év) betegeknél, I. stádium és hormonreceptor-pozitív daganat esetén az egyedüli hormonterápia és a sugárkezelés elhagyása mérlegelhető kezelési alternatíva. A hipofrakcionált (15×2,67 Gy) teljesemlő besugárzás és válogatott esetekben a gyorsított részleges emlőbesugárzás egyenértékű alternatívája a hagyományos öthetes (25×2 Gy) teljesemlő-sugárkezelésnek. Masztektómia után, 1–3 (pN1a) vagy ≥4 (pN2a, pN3a) hónalji nyirokcsomóáttét esetén a besugárzás jelentősen csökkenti a lokoregionális recidíva kockázatát és a teljes túlélést is javítja. Egy-két pozitív őrszemnyirokcsomó esetén a komplettáló hónalji disszekciót válogatott esetekben helyettesítheti az axilláris régió besugárzása. Neoadjuváns szisztémás kezelés és emlőmegtartó műtét után a maradék emlő sugárkezelése minden esetben indokolt, míg masztektómia után kezelés előtti III-IV. stádium és ypN1 státusz esetén indokolt a posztoperatív lokoregionális radioterápia. Magyar Onkológia 60:229–239, 2016

Kulcsszavak: emlőrák, sugárkezelés, irányelvek